1. Kore wa kamera desu.
A mondat jelentse: "Ez (itt egy) fnykpezõgp". A minta a kvetkezõ: "Kore wa fõnv desu", amit gy fordtunk, hogy "Ez (itt egy) fõnv". Kore, sore are s dore mutat szavak, jelentsk: "ez", "az", "amaz" s "melyik".
kore : ez sore : az are : amaz dore : melyik
Pldk:
Sore wa konpyuutaa desu. Az egy szmtgp.
Are wa daigaku desu. Az ott egy fõiskola.
2. Kore desu ka. Kore wa denwa desu.
A mondat jelentse: "Ez? Ez egy telefon". A minta a kvetkezõ: "Fõnv desu ka" a mondat elejn hangslyozskppen.
Pldk:
Watashi desu ka. Watashi wa Itaria-jin desu. n? Olasz vagyok. (Itaria = olasz)
Are desu ka. Are wa tomodachi no konpyuutaa desu. Az ott? Az a bartom szmtgpe.
3. Dare no kamera desu ka.
A mondat jelentse: "Ki ez a fnykpezõgp?" Sz szerint: "Kinek a fnykpezõgpe?". Dare, azt jelenti "ki" s dare no egytt azt jelenti "ki". A "no" szcska jelenti a birtokos kapcsolatot kt fõnv kztt. Ebben a mondatban a trgyat "sore wa" (az a / az egy) elhagytuk, mivel a japn nyelvben, ha a trgy mr ismert az elõzõ mondatbl, akkor nem szksges megismtelni. A modat egybknt gy hangzana: "Sore wa dare no kamera desu ka".
Pldk:
Dare no konpyuutaa desu ka. Ki ez a szmtgp?
Dare no denwa desu ka. Ki ez a telefon?
4. Watashi no kamera desu.
A mondat jelentse: "Ez az n fnykpezõgpem". A trgyat megint csak elhagytuk a mr megtrgyalt okbl. "Watashi no" azt jelenti "enym", "anata no" jelentse "tid". A mondat felptse szerint a "no" szcska elõtt ll fõnv birtokolja a htst. Magyarosan: valami"NEK A" valamije = fõnv "no" fõnv. Pldul, "Miraa-san no zasshi" azt jelenti: "Miller(nek a) knyve".
Pldk:
Sore wa anata no denwa desu. Az (ott) a te telefonod.
Kore wa Waatamanu-san no hon desu. Ez (itt) Waterman r knyve.
5. Iie, kono konpyuutaa wa tomodachi no desu.
A mondat jelentse: "Nem, ez a szmtgp a bartom". A "tomodachi no" jelentse: "bartom", s a szmtgpre "konpyuutaa" vonatkozik, mivel az volt trgyknt megjellve. "Kono konpyuutaa" jelentse: "ez a szmtgp". "Kono, sono, ano" s "dono" olyan mutat szavak, amelyek egyben a birtokos kapcsolatot is jelzik. Jelentsk: "Ez, az, amaz" s "melyik". "Kore, sore, are, doro" nem jellnek birtokviszonyt, de llhatnak magukban. "Kono, sono, ano, dono" birtokviszonyt jellnek s nem hasznlhatk nmagukban, trgy nlkl.
Pldk:
Sono zasshi wa Kovachi-san no desu. Az a magazin Kovcs.
Ano denwa wa Miraa-san no desu. Az a telefon ott, Miller r.
Dono hon wa Suzuki-san no desu ka. Melyik kny Suzuki r?
Kono hon wa tomodachi no desu. Ez a knyv a bartom.
De:
Kore wa tomodachi no desu. Ez itt a bartom.
6. Kore wa Nihon-go de nan desu ka.
A mondat jelentse: "Hogy mondjk japnul?" vagy "Ez japn nyelven micsoda?" A "de" szcska a "nyelv" szhoz kapcsolva azt jelenti: "nyelven" vagy "nyelvben". A "Nihon-go" jelentse: "japnul". Szsszettel, melyben az orszg utn kapcsolt "go" az orszg nyelvt jelenti.
Pldk:
Kore wa Hangarii-go de nan desu ka. Hogy mondjk / hvjk ezt magyarul?
Itaria-go de sore wa "hon" desu. Olaszul az egy "knyv".
7. Jaa, are wa.
A mondat jelentse: "Na s az ott?" A mondat tulajdonkppen gy teljes: "Jaa, are wa nan desu ka", de a "nan desu ka" mr elhangzott, s ismert, teht elhagyhat. A "nan desu ka" elhagysa nem ktelezõ, hasznlhatod a hosszabb formt is.
Pldk:
Kore wa nan desu ka. Mi ez?
Sore wa hon desu. Ez egy knyv.
Jaa, kore wa. s ez mi?
Sore wa denwa desu. Ez telefon.
8. Are wa hon de, kore wa zasshi desu.
A mondat jelentse: "Az ott egy knyv, s ez egy magazin". A "de" jelen esetben a "desu" rvid formja.
Pldk:
Kore wa kamera de are wa konpyuutaa desu. Ez egy fnykpezõgp, az pedig egy szmtgp.
Waatamanu-san wa Amerika-jin de Kovachi-san wa Hangarii-jin desu. Waterman r amerikai, s Kovcs r magyar. |