A sors útjai

34.fejezet: Egy kis nyugalom…

(by Keiko)

Mikor Kagome kinyitotta a szemét, az aggódó arcú Inuyashát látta maga felett.

-         Jól vagy? – kérdezte a hanyou.

Kagome bólintott…Ebben a percben Kagura is megszédült, de nem ájult el…Őt Sesshoumaru kapta el, amit a szélboszorkány pirulva, de hálásan fogadott. Kanna is magához tért. Így hogy a lelke a testében volt, nem a tükörben, sokkal jobban nézett ki.

-         Izé…- kezdte Kanna. Mindenki a lányra figyelt.

-         Csak bocsánatot akarok kérni azért, mert sok bajt csináltam…- motyogta lehajtott fejjel.

-         Semmi baj…Naraku hibája, ő meg halott…Kagurát sem vonja senki sem felelősségre, téged sem fogunk…- mondta kedvesen Kagome, megnyugtatva mind Kannát, mind Kagurát.

A két lány hálásan mosolygott rá…Kagome felállt Inuyasha karjaiból, és Sesshoumaruhoz ment…(Kagura már a saját lábán állt)

-         Köszönöm, hogy segítettél…- mondta kedvesen a lány.

Sesshoumaru megvonta a vállát. Kagome megfogta az ékkövet, majd a másik kezét Sesshoumaru csonk karjához tartotta…Ekkor egy hatalmas rózsaszín fény kíséretében Sesshoumaru karja visszanőtt…

-         Köszönöm…- mondta a youkai.

-         Semmiség…- válaszolt Kagome.

Eközben Miroku levette a kezéről a kendőt…Most, hogy a kazaana megsemmisült, semmi szükség nem volt rá…Sango odament hozzá, és megölelte…Örült neki, hogy nem kell többé aggódnia szerelméért…

A csapat úgy döntött, visszamennek Kaede falujába…Mivel a démonok eltűntek, senkit sem kellett eltemetniük, hiszen minden démon elpusztult…Vagyis ők ezt hitték…

Néhány mérfölddel arrébb Katara épp magához tért…A vihar, amit Kagura csinált, egy folyóba ejtette, ezért nem sérült meg, csak elvesztette az eszméletét…A folyó hozta el idáig…Miután kimászott a vízből, Naraku palotája felé sem kellett néznie, tudta, vesztettek, szerelme meghalt…

-         Inuyasha…Ezt még megbosszulom…- suttogta, hasára téve a kezét…Majd eltűnt…

Eközben Inuyasháék visszaértek Kaede falujába…Shippou és Rin kiáltozva szaladt feléjük…

-         Nyertetek!!!! – kiáltozták.

-         Igen, Rin, nyertünk…- mondta Sesshoumaru.

Eddigre már szinte az egész falu őket nézte…Mikor meglátták Kagurát és Kannát, mindenki ledermedt...

-         Ők nem Narakuval vannak!…- sietett a magyarázattal Kagome.

Erre mindenki megnyugodott…Kaede behívta őket a kunyhójába, és mindent elmeséltetett velük…Mivel még mind fáradtak voltak, mindenki úgy döntött, hogy ott pihenik ki a csata fáradalmait…

Kanna és Rin jó barátnők lettek, de Shippou is megkedvelte Kannát…

Aznap este, mikor megérkeztek, Kagome hazament, és különleges ünnepi vacsorát hozott mindenkinek. Még Sesshoumarut is sikerült rávenniük arra, hogy megkóstolja a kaját, holott ő „nem eszik emberi ételeket”. Ennek ellenére elég rendesen evett…(J) Kagoménak hirtelen feltűnt, hogy Inuyasha eltűnt…A vacsora kezdeténél még ott volt, de utána elment…Kagome nem tudta hova, igaz, nem beszélt Inuyashával túl sokat az elmúlt napon…Félt, hogy a hanyou teljesen démonná akar majd változni az ékkő segítségével…Ennek ellenére elment megkeresni…Hamar meg is találta…Inuyasha azon a réten állt a tó mellett, ahol először csókolóztak. Kagome biztosan tudta, hogy itt fogja megtalálni. Mikor kilépett a fák közül, Inuyasha felé fordult…

-         Kagome?…- kérdezte.

A lány csak odasétált mellé, és a vállának dőlt. Inuyasha csak figyelte a lányt, majd kimondta azt, amin már régóta rágódott.

-         Nem változom át…- szólalt meg.

Kagome ránézett.

-         Túl nagy a kockázat…Úgy döntöttem, hanyou maradok…- mondta Inuyasha, majd átölelte a lányt.

-         Jaj, Inuyasha…- suttogta Kagome, majd szorosan szerelméhez bújt…

Inuyasha lehajolt hozzá, és megcsókolta…De nem állt meg ennél…Végigcsókolta Kagome nyakát, majd elkezdte megszabadítani a lányt a ruháitól. Kagome ugyan így tett…Egy felejthetetlen éjszakát töltöttek együtt…De nem csak ők…

Az erdő másik felében Miroku és Sango bújt szorosan egymáshoz…Ide jöttek, miután feltűnés nélkül eljöttek a vacsoráról…Miroku Sabgot nézte, majd megszólalt…

-         Sango…Én nagyon szeretlek…- mondta.

A lány csak elmosolyodott, és megcsókolta…

-         Én is szeretlek…- mondta.

Miroku megcsókolta, s keze Sang fenekére tévedt…De a lány most nem pofozta fel…

Lassan megszabadultak a ruháiktól, és egy csodálatos éjszakát töltöttek együtt…

Folyt. köv.

A sors útjai

35.fejezet: A csapat feloszlik…

(by Keiko)

A többiek még két hétig maradtak velük a faluban. Két hét múlva viszont a farkas démonok indulni készültek…

-         Vigyázz magadra…És csak szólj, ha a pincsi nem viselkedik normálisan…- mondta Kouga Kagoménak.

Inuyasha kivételesen nem kezdett el ordibálni, hogy most kinyírja Kogát, csak kicsit feljebb húzta az orrát…

-         Ti is vigyázzatok magatokra…- búcsúzott mosolyogva a lány.

-         Majd még találkozunk…Lehet, hogy meglátogatunk titeket…Vagy ti is jöhettek…- mondta Ayame.

-         Persze! – mondta egyszerre Kagome és Sango…Kagura is bólintott.

A négy lány jó barát lett…Kagura is be tudott illeszkedni közéjük…Ez azért volt hasznos, mert ha veszekedés tört ki a fiúk között (ez elég gyakran megtörtént J), a lányok csillapították le a kedélyeket.

Kouga és Ayame mindenkitől elbúcsúzott, majd a többi farkassal együtt elmennek…Ezt legjobban Kagura, Kagome és Sango bánta…

Nem sokkal később Sesshoumaruék is útnak indultak…Kagura és Kanna is velük tartott. Kagura elbúcsúzott Sangoéktól, Kanna meg Rin meg úgy mindenkitől. Rin mindenkinek a nyakába borult. Mirokunál kezdte, aztán mikor Sangohoz ért, már szipogott…Sango is…Utána Kagome következett…Ekkor már mindkét lány sírt…Utána Inuyashát ölelte meg, végül pedig Shippout. A két lány és a róka szellem nagyon jó barátok lettek, ezért mind Kanna, mind Rin elég szomorúan búcsúzott Shippoutól.

Miután Rin is elköszönt, Sesshoumaru következett. Ő nem akart elköszönni, de Kagura megbökte, ezért végül még is rászánta magát…

-         Nos…Viszlát…Még találkozunk…- mondta, bár nem túl lelkesen.

Kagura rámosolygott, és megcsókolta. (Mondanom sem kell, hogy összejöttek J)

-         Viszlát! – köszöntek el Inuék is.

Sesshoumaruék elindultak…Sesshoumaru és Kagura kézen fogva…Rin és Kanna végig hátra integettek…És persze, ott volt Yaken is, akivel senki sem foglalkozott, csak Sesshoumaru taposott rá néhányszor…(J)

Lassan eltűntek Inuyasháék szeme elől…

-         Feloszlott a csapat…- mondta Kagome.

-         Igen…Igazából szép teljesítmény, hogy eddig bírták…- mondta Sango, majd a két lány összenevetett.

A kis csapat elindult vissza Kaede kunyhójába…Mivel hamarosan besötétedett, az éjszakát ott töltötték…(természetesen Inuyasha Kagoméval, Sango meg Mirokuval aludt együtt)

Másnap reggel Miroku és Sango korán útra keltek…Meg akarták látogatni Kohaku sírját…Shippou is velük tartott.

-         Holnap reggelre érünk vissza…- búcsúzott Sango.

-         Rendben! Szisztok! – mondta Kagome, majd végignézték, hogy tűnnek el a látóhatárban barátaik…

Inuyasha hátulról átölelte Kagomét.

-         Miénk az egész nap…Mit szólnál egy kiránduláshoz?…- kérdezte.

-         De akkor haza kell még mennem kajáért…- mondta Kagome.

-         Nem kell…- Inuyasha mosolyogva előhúzott egy csomagot.

-         Minden benne van…- mondta.

-         Akkor ezért mentél el reggel! – jött rá Kagome.

Inuyasha bólintott, majd felkapta Kagomét, és egyenesen ahhoz a tóhoz vitte, ahol már annyi kellemes élményt töltöttek együtt…Most sem lett másképp.

Fürödtek a tóban, sétáltak, beszélgettek, ettek, elszórakozták az egész napot…Miután lement a nap, Inuyasha Kagoméhoz fordult.

-         Vissza akarsz menni a kunyhóba? – kérdezte.

Kagome nemet intett a fejével.

-         Nem olyan szép itt…- mondta.

-         Igaz…- mondta Inuyasha, majd leült. Kagome mellé ült.

Mikor Inuyasha legközelebb a lányra pillantott, az már mélyen aludt…A hanyou elmosolyodott, majd ő is elaludt…

Eközben Miroku, Sango, Shippou és Kirara is a természetben töltötték az éjszakát, miután meglátogatták Kohaku sírját…

-         Jó éjt, Sango…- mondta Miroku, de Sango ekkor már aludt…A szerzetes átkarolta, és ő is elaludt.

Másnap Inuyasha előbb ébredt, mint Kagome. A hanyou kiállt a tó szélére. Úgy el volt merülve a gondolataiban, hogy észre sem vette a mögé lopózó Kagomét…

-         Jó reggelt…- köszönt a lány, alaposan ráijesztve ezzel Inuyashára, aminek meg is lett az eredménye…

Még bedig az, hogy Inuyasha a tóba esett, és sikerült Kagomét is magával rántania, de ő csak nevetett az egészen…

Csurom vizesen mentek vissza a faluba…Amin a már megérkezett Mirokuék rendesen meg is lepődtek, de csak mosolyogtak az egészen…

Mindenki érezte, hogy az ő csapatuk ha rajtuk múlik, sohasem oszlik fel…

Folyt. köv.

A sors útjai

36.fejezet: Kiruccanás

(by Keiko)

Miután Inuyasha és Kagome ruhája megszáradt, a csapat azon volt, hogy eldöntse, mit fognak most csinálni.

-         Miért nem megyünk át egy kicsit az én világomba? – kérdezte Kagome.

-         Jó ötlet! – mondta Sango.

-         Legalább mi is megnézhetjük a világodat! – örült Shippou.

Miroku is bólogatott, és Inuyashának is tetszett Kagome terve.

Miután összekészülődtek, a kút felé vették az irányt. Ott megálltak.

-         És hogy megyünk be?…- kérdezte Miroku.

-         Egyszerű…Csak bele kell ugrani…Miroku majd Inuyashával megy, én meg Sangoval…- mondta Kagome, majd felmászott Sangoval a kút párkányára.

A két lány megfogta egymás kezét, Kirara Sango vállára ugrott, Shippou pedig Kagome másik kezét szorongatta, majd elrugaszkodtak, és beleugrottak a kútba. Inuyasha és Miroku vártak néhány másodpercet, majd utánuk ugrottak…

Eközben a lányok kimásztak a kútból, majd nemsokára a fiúk is…A polcon volt egy baseball sapka, azt Kagome szó nélkül Inuyasha kezébe nyomta, aki ugyancsak szó nélkül tette a fejére.

-         Ez minek kell? – kérdezte Sango.

-         Nem mehet ki az utcára kutyafülekkel…Még ha csak az udvarunkra is…- mondta Kagome, majd kimentek a szentélyből.

Shippou és Kirara Sango és Kagome kezében voltak, nehogy valaki meglássa őket. Sangoék eléggé meglepődtek, hiszen az ő világukban ott, ahol Kagoméék háza volt, egy erdő volt. Egyedül a Goshinboku volt ugyan az, bár egy kicsit magasabb volt. A csapat Kagoméék háza felé vette az utat. Kagome mamája éppen bent mosogatott.

-         Szia kicsim! Látom, itt van Inuyasha is…De ők kik? – kérdezte Kagome mamája, Sangoékra nézve.

-         Szia mama! Ők a barátaim. Ő itt Sango, a szellemirtó, Miroku a szerzetes, Shippou a róka démon, és Kirara, Sango macskája…- mutatott be mindenkit Kagome.

-         Örülök…Érezzétek otthon magatokat, amíg itt vagytok…Kagome, mit szeretnének a barátaid vacsorára? – kérdezte Kagome mamája.

-         Instant tésztát! – vágta rá rögtön Inu, de a többiek leszavazták.

-         Na ne! – tiltakoztak.

Kagome, mielőtt még veszekedés tört volna ki, közbevágott.

-         Nekünk mindegy, anya, főzz amit akarsz…Délben meg majd eszünk a városban, úgy is meg akarom mutatni nekik…- mondta a lány.

-         Rendben, kicsim! – mondta Kagome mamája.

-         Gyertek, menjünk fel a szobámba…- mondta Kagome.

A többiek bólintottak, majd elindultak. Út közben találkoztak Soutával, aki a nappaliban játszott. Miután neki is mindenkit bemutattak, végre feljutottak Kagome szobájába. Shippou és Kirara inkább Soutával maradt játszani, ők nem akartak a városba menni. Miután Kagome lepakolta a cuccát, elmentek vásárolni.

-         Minek kell új ruhát venni? – kérdezte Miroku.

-         Mert az én világomban nem ilyen ruhát hordanak, mint nálatok…- mondta Kagome.

-         Aha…- értette meg Miroku.

Bementek egy boltba. Miroku körül nézett.

-         Milyen fura ruha…Nálatok ilyet viselnek?…Mikor?…- mutatott egy tangára.

-         Ööö…Miroku, ilyet csak a lányok viselnek…- mondta vörösen Kagome, majd elrángatta Mirokut a női részlegtől.

A lányok úgy döntöttek, inkább ők választanak ruhát a fiúknak. Mirokunak Sango egy fekete farmert, és egy kék ujjatlan felsőt választott, míg Inuyashának Kagome egy fekete farmert, és egy piros ujjatlan felsőt talált. A fiúknak nagyon jól álltak a cuccok. Ezeken kívül a lányok választottak még két sportcipőt a fiúknak (Inuyashát elég nehéz volt rávenni, hogy vegye fel…) Ezek után a két fiú úgy döntött, hogy akkor ők is választanak ruhát a lányoknak. Ennek a lányok nem örültek annyira, de a fiúk addig győzködték őket, míg belementek a dologba.

Miroku Sangonak egy fehér nadrágot és egy barackszínű felsőt választott, hozzáillő cipővel, míg Inuyasha egy kék, feszülős farmert, és egy nyakba akasztható, feszülős, uyancsak kék felsőt választott Kagoménak.

A csapat ezek után elindult a városba. Kagome minden látványosabb helyre elvitte őket. Voltak vidámparkban, elmentek egy múzeumba, sétálgattak egy szép parkban, és bejárták az egész várost. Délben egy gyorsétteremben ebédeltek. Inuyasháéknak nagyon tetszett minden. Mikor végeztek az ebéddel, Kagomének támadt egy ötlete.

-         Menjünk el moziba! – mondta.

-         Az meg mi? – kérdezte Inu.

-         Majd meglátod…- mondta Kagome, és elrángatta őket a mozihoz.

Ott találkoztak Kagome barátnőivel.

-         Szia Kagome! – köszönt egyszerre Eri, Yuka és Ayumi.

-         Sziasztok! – köszönt Kagome is.

-         Ő a barátod? – kérdezték a lányok, Inuyashára mutatva.

-         Igen…- mondta egy kicsit elpirulva Kagome.

-         És ők? – kérdezték a lányok, Sangoékra nézve.

-         Ő itt Sango, ő meg Miroku…Ők…ööö…vidékről jöttek! – mondta Kagome.

-         Aha. Sziasztok! – köszönt el a három lány.

-         Miért mondtad azt, hogy vidéken lakunk, Kagome? – kérdezte Miroku, miután a lányok eltűntek.

-         Mert azt nem mondhattam, hogy a középkorból jöttetek…De most ne ezzel foglalkozzunk, megjöttünk! – mutatott Kagome a mozi felé

-         Ez a mozi?…- kérdezte Sango.

-         Igen…- válaszolt Kagome.

-         Gyertek, válasszuk ki, hogy mit akarunk nézni…- mondta, a bejárat felé húzva barátait.

Sok film volt aznapra, de a csapat egy horrort választott, mondva, hogy ők már nem ijednek meg semmitől sem. Kagome megvette a jegyeket, majd vettek popcornt is, ami mindenkinek nagyon ízlett. Utána beültek a moziba.

Nagyon tévedtek azzal kapcsolatban, hogy ők már semmitől sem ijednek meg…Az egész filmet a lányok úgy nézték végig, hogy a fiúkba voltak kapaszkodva, akik persze nagyon örültek ennek…

Mivel már késő volt, úgy döntöttek, hazamennek. Kagome anyukája Inuyasha nagyörömére instant tésztát is főzött vacsorára. Vacsora után mind elmentek lefeküdni. Shippou Kirarával a nappaliban, Miroku Sangoval a vendégszobában, Inuyasha meg Kagoméval a lány szobájában aludt.

Folyt. köv.